Egyre intenzívebbé válik az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja körül folyó vita. A közelgő jegybanki döntés árnyékában akár új üzenetek is érkezhetnek a héten, de szerdán szembe kell még nézniük a döntéshozóknak egy Európai Bírósági véleményezéssel is a kérdés kapcsán.
Több forgatókönyv között egy 500 milliárd eurós államkötvény vásárlási csomagot is bemutatott szerdán az Európai Központi Bank szakértői stábja a jegybanki vezetésnek - írja a Reuters kötvénypiaci kommentáló szolgáltatása (IFR) más hírügynökségi értesülésre hivatkozva.
Tombol a dollárerő a világban, az euró értéke pedig egyre csak hanyatlik. Neves bankházak azt jósolják, hogy akár egyenlő is lehet a jövőben az euróövezet és az Egyesült Államok pénze, amire az euró gyerekkora óta nem volt példa. A világ legfontosabb devizakeresztje, az euró-dollár nemrég újabb lökéseket kapott az euróövezeti jegybank felől érkező vészjósló hangoktól, a történet pedig úgy fest, most kezd csak igazán lendületessé válni. Magyarország fizetőeszköze semennyire sem tűnik védettnek ezen nemzetközi szelektől, tavaly például 20 százalékot gyengültünk a dollárhoz képest, amivel ma már 12 éve nem látott csúcsot látunk.
Az Európai Központi Bank a széleskörű várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatán, ami így továbbra is rekord mélységben marad. Mario Draghi EKB-elnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta: jövő év elején megvizsgálják majd az eddigi intézkedéseik hatását, addig nem mennek tovább. Ezen szavai komoly csalódást keltettek a pénz- és tőkepiacokon, de a sajtótájékoztató további részén már olyanokat is mondott, hogy nincs szükség teljes egyetértésre a QE esetében. Sőt, elmondása szerint teljesen belefér a programjukba az államkötvények vásárlása, hiszen konkrétan az volna illegális, ha nem tennének meg mindent a mandátumuk érdekében. Az inflációs és a GDP-növekedési előrejelzéseket egyébként jelentősen lefelé módosította ma a jegybanki stáb. Az euró először erősödött majd a későbbi üzenetekre újra gyengült a dollárral szemben, a német DAX részvényindex viszont nem dolgozta le a kezdeti üzentek hatására elszenvedett jelentős esését.
Jelentősen rontotta ma közzétett friss előrejelzései között az Európai Központi Bank elemző csapata a 2015-ös és 2016-os eurózónás GDP-növekedési előrejelzéseket, hiszen előbbit 1,6%-ról 1,0%-ra, míg utóbbit 1,9%-ról 1,5%-ra rontotta.
Ma kiderül, hogy az európai jegybankárok hajlandóak-e átlépni azt a bizonyos határt az öreg kontinens érdekében: a (hó)nap kérdése tehát az, hogy lesznek-e államkötvény-vásárlások. A németek ellenzik, mások pedig még kivárást javasolnak, de Mario Draghi jegybankelnök már leszögezte: nem zárható ki ez a lehetőség. A mai ülést követő sajtótájékoztató kiváló alkalom lehetne ennek a bejelentésére, hiszen az Európai Központi Bank most teszi közzé a legújabb előrejelzéseit is, amik komoly indokul szolgálhatnak. A piaci szereplőknek csak a fele számít arra, hogy ez még a mai ülésen megtörténik, a "kompromisszumos megoldás" pedig a vállalati kötvények vásárlása lehet.
Komoly kihívások elé néznek az Európai Unió gazdaságai, amire a most következő decemberi uniós csúcstalálkozó lehetne az ideális időpont, hogy választ találjanak. Noha elképzelések és tervek vannak bőven arról, hogy miként lehetne életet lehelni az öreg kontinens gazdaságába (főleg keresletoldali ösztönzésről van szó), de sajnos úgy tűnik, hogy nem lesz meg a kellő összhang a döntéshozók részéről - idéz az ügyhöz közelálló belső forrásokat a Reuters.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a mai brüsszeli meghallgatásán kimondta azt, amire a piac már régóta várt: államkötvények vásárlása is szóba jöhet majd a nem konvencionális eszközök között. Bár az elnök feltételesen fogalmazott, ez a kijelentése mégis sokkal direktebb annál, mint amit eddig hallottunk tőle. A német DAX részvényindex közel 100 pontot ugrott a kijelentésre.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke ma Brüsszelben beszél az eurózónás monetáris politika irányáról, amiről a piac egyre inkább azt gondolja, hogy további meglepetéseket tartogat. A jegybank elnökét bár egyes oldalak támadják a vásárlási programja kapcsán, de elszántságát egyelőre semmi nem látszik letörni. Ahhoz pedig, hogy jelentősen nőjön a jegybank mérlege - Draghi ezt maga tűzte ki célul - további eszköztípusok vásárlására lehet szükség. Innentől kezdve kettő kérdésünk maradt: mit és mikortól?
Az Európai Központi Bank ma a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az eurózónás irányadó kamatokon. Erre nem is reagált a piac, csakhogy Mario Draghi beszédében igen hamar elhintette, hogy megbízták a jegybank szakmai stábját, hogy további eszközöket dolgozzanak ki. Ebből tehát leszögezhetjük: nemcsak a piac, maga az EKB is kevesli az eddigi intézkedéseit, és még tovább merészkedik a nem konvencionális eszközök harcterén. Szavaira kétéves mélypontjára zuhant az euró a dollárral szemben.
Az Európai Központi Bank szinten tartotta a kamatokat az eurózónában, amivel a piaci várakozásoknak megfelelően lépett. Az irányadó ráta ezzel továbbra is 0,05 százalékos rekordmélységben van, amiről már maga a jegybankelnök is elmondta, hogy a nulla alsó határt jelenti. Mario Draghi EKB-elnök a mai sajtótájékoztatóján az eszközvásárlási programjának részleteit taglalta, melyről elmondta, hogy jelentősen felfújják majd a jegybank mérlegét. A vásárlások október közepétől már elkezdődhetnek és legalább két évig tartanak. Kiderültek az igen kényes részletek arról is, hogy az EKB hajlandó lesz kockázatosabb (görög és ciprusi) eszközöket vásárolni, de ehhez külön szabályokat fogalmaz majd meg velük szemben.
Holnap az Európai Központi Bank lerántja a leplet a 200 milliárd eurós eszközvásárlási programjáról, és az igazán nagy meglepetés az lehet, hogy ebből igen kockázatos görög és ciprusi értékpapírokat is vásárolnának majd. Legalábbis a legújabb hírek szerint Mario Draghi EKB-elnök és a jegybanki döntéshozó testületének egy része ezt akarja. Nem nehéz kitalálni, hogy az egész programot ellenző konzervatív német félnél ez máris kiverte a biztosítékot, és hangzatos ellenvéleményeket fogalmaztak meg. Most úgy tűnik, hogy kisebbségbe kerülhetnek, ami az eurózóna leggyengébb országaira nézve nagyon jó hír, de a döntésük kihirdetéséig holnap délutánig várnunk kell.
Ezen a héten Nápolyban ül össze az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozó testülete, majd várhatóan csütörtökön jelentik be, hogy pontosan milyen fajta (és mennyire kockázatos besorolású) eszközfedezetű értékpapírokat és fedezett kötvényeket kívánnak vásárolni. A vásárlási keretük akár több száz milliárd euró is lehet.
Az Európai Központi Bank további stimuláló lépésekre készülhet. Ezt ugyanis immár más jegybanki tisztségviselők is megerősítették, miután először múlt héten Mario Draghi EKB-elnök tett rá utalást. Az euró a hírekre akkor kétéves mélypontjára került a dollárral szemben, de a további lépések részletei egyelőre nem körvonalazódtak. Egy viszont biztos: az eurózónás jegybank mérlege jelentősen meg fog hízni az elkövetkező időszakban.
Néhány hónapja még az eurózónás gazdasági viták kulcstémája volt az euró "túlértékelt" állapota, most viszont, hogy igen sokat gyengült, úgy tűnik mégsem javult igazán a helyzet. Ennek az egyik igen egyszerű oka az, hogy az euró leginkább csak a dollárral szemben gyengült látványosan, kereskedelmi súlyozással valójában már sokkal kevésbé. Ebből pedig az következik, hogy az eurózónás jegybankon a látszat ellenére egyáltalán nem csökkent a nyomás, hogy további lépéseket hajtson végre.
Látványosan szenved az euró, ugyanis újfent tombol az a spekuláció, hogy az eurózónás jegybanknak többet kell tennie, ha menteni akarja a menthetőt. Ráadásul éppen erre erősített rá Mario Draghi jegybankelnök, amikor egy ma hajnalban megjelent interjújában kijelentette: készek további nem konvencionális eszközök bevetésére is. A piac jól láthatóan arra spekulál, hogy immár állampapírok vásárlására készülhet az Európai Központi Bank, amit jól mutat az a fejlemény is, hogy a hírekre az euró kétéves mélypontjára zuhant a dollárral szemben.
Deflációs veszély van az eurózónában - ezt a legújabb hírek szerint már maga az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi is elismeri. Az éves infláció már pusztán 0,3 százalékon áll, míg a termelői árak folyamatosan csökkennek. A kereslet gyenge és az inflációs várakozások is elkezdtek lefelé kúszni. Ha mindez nem volna elég, akkor még a geopolitikai feszültségek is jól hátbavágták az EKB döntéshozóit, akik ma ismét döntenek az eurózónás monetáris politika irányáról és megmutatják legfrissebb előrejelzéseiket.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Francois Hollande francia elnök egyetértenek abban, hogy Európát lassú növekedés és defláció fenyegeti - számolt be róla a francia elnöki hivatal egyik tisztségviselője. Ezzel tehát hivatalossá vált az, amit az EKB sokáig tagadott, hogy valóságosak a deflációs veszélyek Európában.
Az Európai Központi Bank szinten tartotta az irányadó rátáját, amivel egyáltalán nem okozott meglepetést a piacoknak. Mario Draghi sajtótájékoztatóján viszont elmondta, hogy tovább fokozzák az eszközfedezetű értékpapírok vásárlásával kapcsolatos felkészülésüket. Végső döntés még nem született róla, de a jelenlegi várakozásaik szerint tényleg használni is akarják majd ezt az eszközt.
Fontosabb részletek
Az Európai Központi Bank kamatdöntése nem okozott meglepetést a piacoknak, hiszen lényegében senki nem várt további lazítást a kamatinstrumentumokon keresztül. Így az euróövezeti irányadó ráta továbbra is 0,15 százalékon áll, az egynapos hitelkamat 0,4 százalékon, míg az egynapos betéti ráta -0,1 százalékon. Az euró dollárral szembeni árfolyama ennek megfelelően semmilyen reakciót nem mutat. A hangsúly tehát Mario Draghi sajtótájékoztatóján lesz, ami fél háromkor kezdődik.
Az amerikai elnök szerint ha ő nem lépett volna, megsemmisül a város.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
